Megfogadom...

Nem is olyan régen rábukkantam erre a képre {klikk}
Amikor megláttam, többször is elmosolyodtam, ugyanis majdnem minden pontját megfogadtam, vagy gondoltam rá. Teljesen jellemez.

Most hogy vége az első félévnek a tanévből, a tanulással kapcsolatban is megfogadtam néhány dolgot.
+ Csak 4-eseket és 5-ösöket szerzek :D
+ A tanárok elismerését és bizalmát elérem azokból a tárgyakból amik fontosak a továbbtanuláshoz
+ A nyelvek tanulását még komolyabban veszem

10.-es vagyok, és jövőre már 11.-es leszek, áprilisban a fakultációkról kell döntenem.
Valószínűleg magyar-biosz faktra fogok menni, ami érdekes párosítás ugyan, de valószínűleg ezek kellenek majd ahhoz, ami lenni szeretnék.
 

Pszichológus szeretnék lenni, ez van tervben. Jó emberismerő vagyok, és tudok bánni az emberekkel, kiskorom óta megfigyelem őket. Szívesen olvasok ilyen témájú könyveket, és segítőkész vagyok. Szóval, ezen okok miatt van ez tervben, plusz még ami extraként jön hozzá, hogy a múltban velem megtörtént események miatt, melyeknek pszichológiai eredetű nyitja volt, úgy, hogy átéltem őket, és tapasztalatokat szereztem általuk, úgy érzem, hogy tudnék segíteni más embereknek.

Szeretném, hogy mindenki át tudja élni azt az érzést, hogy:
"Sikerült."
Nem adtam fel, mindent megtettem érte. Sikerült.
Szívesen hozzásegíteném az embereket ehhez az örömhöz és felszabadultsághoz.

Tulajdonképpen az élet egyik legnagyobb igazságának azt tekintem, hogy nem az az igazán erős ember, aki sosem esik el. Az az igazán erős, aki mindig feláll az esés után. Nem marad ott, nem merül el, hanem igenis hisz önmagában és azokban, akik körülötte élnek, és igenis ezekbe azt értékekbe kapaszkodva feláll, és elindul újra. És ezekkel a tapasztalatokkal megerősődve folytatni tudja útját.